végül is nem mindig ilyen rossz, hogy ilyen vékonyak a falak és ilyen közel élünk egymáshoz. bár tanulásnál vagy írásnál nem túl szerencsés, mikor a saját gondolatomat se hallom, viszont ha pletykára vágyik az ember: awfully hasznos. és nem utolsó sorban tökéletes a stand up comedy-féle helyzetkomédiák életre keltésére. hogy aztán sírva röhögjünk magunkon.* mert azt is kell! gyakran kell!
* kivéve, mikor a vékony jég betörik... az fájdalmas tud lenni.
