Az elmúlt napok rádöbbentettek, hogy még mindig túl kicsi vagyok ahhoz, hogy igazi felnőtt lehessek. Nem nekem való ez az állandó stresszelés meg a száz felé szakadás, akármennyire is az életem része kellene, hogy legyen ennyi idősen, s akármennyire is próbálom felkészíteni rá…
Egyszerűen csak szép napom volt - mert nem kell sok a boldogsághoz!
Röviden és tömören (mert hát végtére is kezdődik a vizsgaidőszak): egy kék szemű mosoly egy ismeretlentől (ami bárgyúan vigyorgó bábbá tett az azt követő másfél órára), egy jó jegy a kisdiákomnak és…