Nem mintha ez olyasmi lenne, amire megéri emlékezni, kegyetlenül megdöbbentő voltában mégis mély nyomot hagyott bennem, úgyhogy nincs mese, itt a helye.

Olyasmiként tudnám ezt az egészet leírni, mint egy harmadrangú brazil szappanopera lecsúszott főgonoszának kirohanása a száradni kiakasztott lepedőktől fehérlő szegénynegyedben. Hogy a dolog a karácsonyi fényekben pompázó Körúton, szombat késő délután történt két divatosan öltözött fiatal között, még kegyetlenebbé és ijesztőbbé tette a jelenetet.

Hiszen akkor tényleg bárkivel megtörténhet, hogy a magából kikelt barátja a nyílt utcán - egészen pontosan a Harminckettesek terén a kombínó megállóban - ordítva nyilvánítsa ki, hogy megunta és nem akarja többet. Megdöbbentően kijózanító élmény, ami sajnos képes rá, hogy villámgyorsan keserű realistává változtassa a legnagyobb ábrándozókat is. Épp ahogy bárkit átverhet néhány becsípett srác álmainkkal való játszadozása...