Mit ad Isten, pont mikor betöltött az oldal, hogy írhassam a bejegyzést, ért el a dal ahhoz a szóhoz, ami végül a cím is lett, és lám, milyen találó. Találóbbat, azt hiszem, hosszas gondolkodás után sem találhattam volna. Nem létező véletlenek, fuck yeah... De hogy pontosan…

Azt hiszem, ez most már tényleg hivatalos, épp annyira, amennyire fájdalmas számomra maga a rádöbbenés: felnőttem. Véglegesen, fájdalmasan, küszködve, de főleg visszavonhatatlanul. És azt hiszem, ez az egész dolog legnagyobb tragédiája: a változás megfordíthatatlan…

"When people get weepy at movies, it's because in that dark theater the golden pool of magic is touched, just briefly. Then they come out into the hard sun of logic and reason again and it dries up, and they are left feeling a little heartsad and not knowing why. When a song stirs a memory, when…