Azt hiszem, ma nagyot - na jó, kicsit, de számomra fontos kicsit - léptem a felnőtté válás rögös lépcsőjén.
Vagy minek számít, ha az ember lánya új pénztárcába pakolás során már nem keres mindenáron helyet régi (örök) kedvencei gyűrött és megfakult képeinek és a sokáig gyűjtögetett mozijegyhalom is a kincses dobozba kerül?
