Ez volt az. A tökéletes pillanat. Nem kértem, nem vártam, nem hívtam, csak jött, átölelt, és elszaladt, én pedig ott maradtam olyan földöntúli nyugalommal és mosolygósan, hogy örökké emlékezni akarok rá. Nem baj, hogy elmúlt, mert átéltem, teljes lényemmel átéltem és mert tudom, jön még, sok jön majd, és semmit sem kell tennem érte, rám talál.

Köszönöm, vasárnap délután, és köszönöm, te drága, drága Balaton, köszönöm a pillanatot!