Volt egy rosszabb periódusom – ami azt illeti, még most is tart, de múlt időben reménykeltőbb írni róla –, amolyan semmi se jó, az életem sehová se vezet, mindenki előrébb jár típusú…

Bár nyilván bugyutaság ilyesmit írni, hiszen voltaképpen egy szimpla - sőt, nézettségben az eredetitől messze elmaradó - tinisorozatról van szó, de a Szex és New York prequel Carrie naplóját nézve mindig úgy rám tör a grafománkodás. Az írós történetek mindig jó hatással…

Őszintén szólva, nem tudom, mit árul el pontosan az életemről a tény, hogy egy mozi így fel tud villanyozni - vélhetően nem túl sok jót -, de hozzá kell tenni, hogy a film a régóta áhítva várt Catching Fire volt (nem mintha egyébként olyan gyakran járnék moziba, hogy egy-egy…

"There is only one Tree Hill...and it's your home." Íme egy sorozat; mert sorozatról még nem írtam. Voltak filmek, könyvek, idézetek, emlékek, gondolatok és élmények. de sorozat még nem. Egy van, aminek talán helye kellene, hogy legyen itt, az örök kedvenc Gilmore Girls – talán…

Szóval egy újabb Ailana-féle film review következik. Hosszasan ecsetelve, el-elkalandozva, filozofálva, őszintén, ugyanakkor részrehajlóan. Bár hogy máshogy is lehetne Gatsby-t méltatni, hiszen Nicky-nek sem sikerült - akárhogy bizonygatta is az ellenkezőjét: a könyvben jobban, a…

Hosszú idő után végre rávettem magam, hogy megnézzem az új Óz filmet. Nem mintha féltem volna tőle, vagy azt gondoltam volna, hogy rossz lesz, egyszerűen csak mindig félreraktam és találtam helyette valami mást - többnyire sorozatot, mert ugye az ember hamarabb győzi meg magát egy…

"When people get weepy at movies, it's because in that dark theater the golden pool of magic is touched, just briefly. Then they come out into the hard sun of logic and reason again and it dries up, and they are left feeling a little heartsad and not knowing why. When a song stirs a memory, when…

Furcsa volt. Talán a legfurcsább mind közül. De azt hiszem, ezt szerettem a legjobban. Persze a többi nem is igazán volt szerethető. Azokra más szavak illenek: sokkoló, durva, földbedöngölő, erős, kegyetlen és még ki tudja, mennyi minden. Ez viszont tényleg szerethető volt. A maga…

...vagy a képlet nem is ilyen egyszerű? Hűűű... Eddig Nolan minden filmjének megnézése után ez volt az egyetlen dolog, amit mondani tudtam. Közben pedig lázasan töprengtem, hogy csinálja. Hogy lehet valaki ilyen zseniális. És briliáns. És mélyreható. És furcsa. Mert hát a…

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala, Futótűz, A kiválasztott (pontosabban Mockingjay - csak mert szerintem az eredeti cím ezúttal jobban passzol) Íme egy újabb könyv, amiről nem nagyon tudok értelmesen, összefüggően beszélni. Vagy legalábbis csak nagyon nehezen találom a szavakat.…

Idei nyaram első teendői között egy rég vágyott film került terítékre. A Vow Channing Tatummal és Rachel McAddams-szel. Nagy hatást tett rám, a stáblista alatt is mozdulatlanul ülő, töprengő énemet keltette életre. Íme az eredmény: "A pillanatok, amelyeket valaha átéltünk,…

Az egyik legkedvesebb filmemből, ami ma megint egy egészen új élményt adott, új jelentésről mesélt (mert még mindig ugyanolyan elmondhatatlanul csodaszép, de ugyanakkor minden alkalommal valami újat, valami mást, valami többet ad - akárki akármit mond is, én imádom, s ez nem fog…

Ha már filmmel kezdtem, hát azzal is folytatom. Elkapott a gépszíj és most csak úgy falom a hirtelen fellelt széles választékot... Keith Sokan talán riasztónak találnák, semmint kecsegtetőnek, ha a főszereplő színész nevével indítanám az ajánlást. Ha viszont nem azt teszem,…

  Talán kezdem is egy film ajánlással, vagy úgy mondom inkább, hogy film élménnyel. Tegnap került a kezem közé egy, s mint olyan, nem maradt hatás nélkül a gondolataimban...   Kedves John! Channing Tatum és Amanda Seyfried. Alapvetően egyikük sem a drámai…